2011. december 26., hétfő

Üdvözöllek vándor

Üdvözöllek vándor, ki az internet világában bolyongva ide tévedtél. Ülj hát le, és pihenj meg egy kicsit. És míg Te jól megérdemelt sziesztádat töltöd, én mesélek neked. Élményeimről, amelyeket távoli helyeken vagy éppen választott otthonomban, Londonban éltem meg. Tapasztalatokról, melyekkel az utazásaim vagy éppen a szürke hétköznapok során gazdagodtam. Ez a blog alapvetően egy élménybeszámoló azoknak akiket hátrahagytam magyar honban, de akik szeretik olvasni, tudni mi történik velem. Természetesen az írás nyitott és hozzáférhető bárki számára, de kérlek, ne lepődj meg, ha helyenként meglehetősen személyes hangvételű. Aki pedig a mesét elmondja; egy fiatalember (legalább is ezen sorok megírásakor). Egy közép magyarországi kisvárosban születtem az Úr 1980. esztendejében, ahonnan 24 évesen kerültem Budapestre. 7 év és egy csalódás után valami változásra vágytam. Van ilyen, hogy az ember néha érzi, kell valami új. Én is így voltam, csak én nem a szomszéd kerületbe akartam költözni. Ekkor egy nemzetközi cégnél dolgoztam, és egy márciusi napon a következő párbeszéd játszódott le a főnököm és köztem;
-Szeretném az áthelyezésemet kérni. Nem rossz itt, de kell a változás.
-Számítottam erre, és támogatlak benne. Hova, és milyen pozícióba?
-Mindegy és mindegy.
-???
-Gyakorlatilag bárhová mennék Calcuttától Los Angelesig. Az is mindegy mi a munkakör, persze azon belül amire a végzettségem és tapasztalatom lehetőséget ad.

Két és fél hónappal később pedig a British Airways Londonba tartó járatán ültem, és mind a mai napig állítom, hogy ez volt a lehető legjobb ami akkor történhetett velem.