2012. április 19., csütörtök

Új helyen, végre együtt!

Hosszú ideje nem jelentkeztem, amiért elnézést is kérek mindenkitől. Most igyekszem pótolni az elmaradást.

Talán már említettem, hogy Wembley-ben egy magyarok lakta házban béreltem egy egyszemélyes szobát. Angliában semmi sem hatalmas, a single szobák pedig pláne nem. Már Kedvesem két látogatása alkalmával sem volt kényelemes, így elég egyértelmű volt, hogy ha kiköltözik keresnünk kell egy tágasabb szobát. Egyenlőre mindenképpen ilyesmiben gondolkodtunk, mert lakást vagy házat bérelni nem csak költségesebb, de több kötöttséggel is jár, minimum fel, de inkább egy évre alá kell írni, így a "végleges" helyett jobb együtt kiválasztani, ha már Ő is itt van. Így találtam ezt a lakást, ahol egy dupla szoba volt kiadó egy háromszobás lakásban. Néhány e-mail és sms váltás után egyeztettünk időpontot, megnéztem a helyet, megbeszéltük a részleteket, és másnap beköltöztem. A költözésben volt lakótársam segített.

Az új hely, ahová költöztem, illetve költöztünk Párommal, csak Ő Magyarországról, én meg Wembley-ből, Battersea, délnyugat Londonban. Egy 8 emeletes lakótelepi társasház 4. emeleten van a lakás. 3 szobás, egy konyha és egy fürdő meg egy kis erkély tartozik még hozzá. Az egyik szobában egy lengyel pár lakik, ők a főbérlők, a másikat eddig egy portugál hölgy bérelte, aki azonban nem rég visszaköltözött szülőföldjére, így a helyére most egy mexikói lány érkezik majd. A harmadik szobában ugye ott vagyunk mi ketten. Szerencsére nyugodt társaság, nem igazán zavarjuk egymást, nincs hangoskodás, vagy ilyesmi.

A környékről annyit, hogy ez is amolyan panelházas lakótelep mint pl. Békásmegyer vagy Avas, még a házak sem sokkal változatosabbak. Itt is van kisebbség, de alapvető eltérés, hogy itt jobbára ők is dolgoznak, és nem feltétlenül mások tulajdonából, adójából próbálnak megélni. Illetve az általánosan magasabb életszínvonal miatt több az üzlet, étterem, pub és az emberek is kedvesebbek.


A ház ahol mi lakunk Battersea Park National Rail stationl 5 percre található gyalog. Ez az állomás a 2-es zónában található. Innen csak egy megálló London Victoria, de Dél London számos pontja is elérhető vonattal. Én különösen szerencsés vagyok, a munkahelyemre egy busszal be tudok menni, ha nincs dugó, a 137-essel 15-20 perc az út. Ebből a szempontból sokkal jobb mint Wembley, és a környékkel is elégedetebbek vagyunk, így mindenképpen váltás volt. Szintén pár perces sétával elérhető a Battersea Park. Clapham Junction csak néhány megálló busszal, itt még több üzlet és étterem van, meg persze a vasútállomás, ahonnan kevés hely van a déli országrészben, ami ne lenne elérhető vonattal. Íme néhány kép a házról, illetve a környékről;










2012. április 18., szerda

Londoni városnézés, második felvonás

Ugyan a nyaralás véget ért február 20.-án, de a szabadságból még hátra volt egy hét, szerencsére. (Upsz, remélem ezt a főnökeim nem olvassák. Az egyikük tud magyarul). :) Amikor januárban itt volt Párom, elég sűrűre sikeredett a program, ezúttal már előre elhatároztuk, hogy nem rohanunk. Jó, ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy tudtuk, egy hónap múlva már Ő is itt fog lakni, így ami esetleg kimarad most, azt lesz időnk bepótolni. Ennek megfelelően kedden délutánig ki sem dugtuk az orrunkat a lakásból. Talán egyáltalán ki sem mozdultunk volna, ha nem kellett volna bevásárolni. Ha több mint egy hétre elmegy az ember, ritkán hagy otthon tele hűtőt. Így először elmentünk bérleteket venni, ezt a metróállomás automatájánál gyorsan meg is oldottuk. Tetszik ez az elektronikus bérlet, nincs sorban állas, az automatánál feltöltöm az Oystert, kartyaval fizetek és kész. Utána megcéloztuk az egyik nagy bevásárlóközpontot, kis kitérővel. Kedvesem előre kitalálta miket szeretne főzni, ha itt lesz. Ez egyébként nagyon jól esett, annyira aranyos, hogy ilyeneken töri a fejét, hogy mivel kedveskedjen nekem. Kérdezte van-e  botmixerem, mondtam, hogy nincs, de ha kellene vehetünk egyet. Van egy áruházlánc, az Argos, ott olcsón lehet kapni. Sajnos a wembley-i Argosban nem volt az a botmixer, amit kinéztem, így lefoglaltuk a harlesdeniben. Az egy busszal megközelíthető és közel van a szupermarkethez, ahová mentünk később. Egyébként, ha valaki konyhai kisgépeket szeretne, tudom javasolni az Argos sajátmárkás termékeit, mi a mixert £4.99-ert vettük. Nyilván nem csúcsminőség, de a többi ennek a többszörösébe kerül. 99 pennyért vásárolható hozzá 3 év teljes körű garancia, így azért valamelyest be van biztosítva az ember. A harlesdeni bolt mellett Kedvesem felfedezett egy másik üzletet, amolyan olcsó háztartási bolt féle. Imádja az ilyeneket, így ott is körülnéztünk. Ezúttal csak néhány műanyagdoboz volt a zsákmány. Innen egy kicsit sétáltunk majd egy kicsit buszoztunk az ASDA-ba. Megejtettük a nagybevásárlást, teletömött szatyrokkal értünk haza. Vacsorára Párom finom pásztorpitét készített, jól belakmároztunk majd nyugovóra tértünk.

Ezek a képek jó egy hónappal korábban készültek, pár bejegyzéssel ezelőtt megígértem, hogy feltöltöm őket:





Szerdán a Hyde Parkban kezdtük a városnézést. Természetesen nem jártuk be az egészet, hiszen hatalmas. Meg egy kicsit hűvös is volt az idő, a parknak igazából tavasszal meg nyáron van meg hangulata a virágokkal, sportoló, piknikező emberekkel. Így most inkább csak átsétáltunk egy részén. Utunkat a Harrod`s, London leghíresebb boltja felé vettük. Köztudott, hogy Őfelsége is itt vásárol, ez az árakon de a kiszolgálás minőségén is meglátszik. Az alsó szinten élelmiszerek, feljebb pedig minden amit el lehet képzelni, ruhák, lakberendezés, könyvek és még sok minden. Természetesen azért egy kis édességet muszáj volt vásárolni. :) Utunkat as közeli Natural History Museum felé vettük. Kedvesem még januárban kinézett egy természetfotós kiállítást, ezt tekintettük meg.

Másnap szép napos időre ébredtünk, amint azt időjárás előrejelzés már megjósolta. Így nem volt véletlen, hogy ekkora terveztük a London Eye túrát. Reggel még elmentünk az Ikeába kicsit körülnézni. Felmerült, hogy esetleg abban a házban maradnánk, ahol lakom, ehhez azonban kicsit át kellene rendezni a szobát, ezért látogattunk el a svéd bútorboltba. Onnan némi metrózás után elértük Westminstert, és hamarosan megérkeztünk a London Eye-hoz. Megvettem a jegyeket, kettőnknek 37,8 font volt, és némi sorban állás után beszálltunk a kapszulába. Tiszta idő, ragyogó napsütés és persze lenyűgöző kilátás. A délután hátralévő részében meglátogattunk néhány boltot, mert Kedvesemnek még jó pár apróságot ki kellett pipálnia a listájáról. Mindenkinek vitt valami kis apróságot, nem feltétlenül londonos bögrét vagy pólót.

Pénteki programnak a Nemzeti Galériát terveztük. A festészetet mindketten szeretjük, bár az kétségtelen, hogy párom messze jobban otthon van ebben a témában mint én. Engem már az épület is lenyűgözött, és láttunk nagyon sok szép képet is. Némelyiknél igencsak tátva maradt a szám, milyen részletgazdagon ábrázoltak az egyes művészek. A múzeumtól rövid sétára indultunk a Piccadily Circus felé. Út közben belebotlottunk egy M&M`s boltba. Kivételesen megálltuk hogy csak nézegessük az édességeket és ne vásároljunk. Éhségünket inkább egy Nanados étteremben csillapítottuk, némi sült csirkével, hasáb burgonyával és főtt kukoricával. Hazafelé leszálltunk Alperton-nál, hogy a Sailsbury`s-ben bevásároljuk a túléléshez szükséges GÜ mennyiséget. :)

Hétvégére már semmilyen komoly programot nem terveztünk, a környékbeli sétákat leszámítva nem mentünk sehova. A vasárnap délelőtt pedig jobbára a bőröndpakolásról szólt. Párom gépe 13:55-kor indult London Heathrow-ról. Természetesen kikísértem a reptérre. Rossz volt újra elbúcsúzni, mégis könnyebb szívvel tettük, hiszen tudtuk, hogy három hét múlva újra látjuk egymást, és akkor már csak egy útra szól majd a repülőjegye. :)