2013. január 9., szerda

Metrójubileum

A mai jubileumi poszt. Nem azért mert x., kerek számú (ez még a blog folyamatban lévő átalakulása miatt úgyis változni fog), nem is azért, mert x éve ezen a napon indult a blog, sőt a jubileum nem is a bloggal kapcsolatos.

Ma 150 éve, 1863. január 9.-én megnyitották a London Paddington vasúti pályaudvar és a Farringdon Street közötti új vasúti kapcsolatot. Mivel a közel 7 kilométeres vonal teljes egészében felszín alatti vezetéssel készült, ez lett London és a világ első földalatti vasútja, vagyis metrója. A mai jubileum tehát londoni metróé, háromszoros hurrá és gratulálunk neki. Éljen még sokáig, szépüljön, fejlődjön. Úgy gondoltam, ez megér egy bejegyzést. Aki ismer engem, az tudja, vasútmániás vagyok. :)

Paddington állomás; 150 éve üzemel a világ első metróvonala.

Nemrégiben olvastam egy elég részletes írást az első szakaszról. Az egész érdekes volt, de két dolog ragadott meg igazán. Az egyik, hogy gőzüzemre rendezkedtek be. Gőzvontatás alagútban? Elképzeltem azt a hatalmas füstöt, arról nem is beszélve, hogy nem kicsit tűzveszélyes. Kellett a sok szellőző, füst elvezető, néhány méteres nyitott szakasz. Ezek még mindig felfedezhetőek, ha valaki a Circle, District vagy a Hammersmith and City Line egyes szakaszain utazik. A másik ami "letaglózott", az építés üteme volt. Először azt hittem elírták, de több forrásban is utána néztem; Az építkezést 1860. márciusában kezdték, az ünnepélyes megnyitó volt ugye 1863. január 9.-én, 10.-től pedig a szerelvények menetrend szerinti forgalomban közlekednek. Vagyis az első kapavágástól az átadásig nem egészen 3 év telt el. De legyünk nagyvonalúak, és számoljunk 3 évvel. 6 kilométer és 7 állomás épült meg, végig felszín alatti vezetésben  cut and cover módszerrel. Ez azt jelenti, hogy a felszínről szépen kiásták az alagutat, a falakat kirakták téglával, majd az egészre boltívet építettek, végül a kész alagút födémére visszaépítették a felszínt. (Utcákat, parkokat, stb.) Mindezt kézi erővel, nem volt fúrópajzs, meg GPS cucc bemérni, hogy jó irányba mennek-e. Nem volt aktív megtámasztás, így néha bizony betört a víz. Nem tudom megállni, hogy fel ne tegyem a költői kérdést, mi a francot tudnak Budapesten 7 évet szüttyögni 7 kilométeren és 10 állomáson 150 évvel később?

 Nem éppen tipikus "metrós" hangulatot áraszt a város észak-nyugati részén a Jubilee Line...

Na mindegy, a lényeg, örülünk a londoni metrónak. Sokat fejlődött 150 év alatt, ma már a szerelvények 11 vonalon 270 állomást szolgálnak ki. A vonalak összesített hossza 402 km, aminek majdnem fele felszín alatt fut.

2013. január 5., szombat

A blog átalakul

Némi vacillálás után úgy döntöttem maradok, illetve marad a blog. Csak kissé átalakul. Egész pontosan a két téma, a Londoni élet, a londoni hétköznapok, beilleszkedés egy külön blogba kerül. Az egy merőben informatív, sokkal tárgyilagosabb és igen, szárazabb blog lesz. Már  el is kezdtem a vonatkozó posztok átmásolását oda, így azok innen hamarosan eltűnnek. Aki tehát ezekre kíváncsi, és itt már nem találja őket, az menjen át legyen szíves a Költözés Londonba - az én történetem című blogomra. A Franky goes to pedig a profiltisztás után marad a személyesebb hangvételű, élménybeszámoló jellegű blog. Nem célom, hogy teleírjam hétköznapi apróságokkal, főként utazások, kirándulások beszámolóit fogja tartalmazni. Természetesen ha valami érdekes történik, azt megosztom az olvasóimmal. A másik változás, talán többeknek feltűnt, megjelentek az ékezetek. Hála egy programnak, amivel ezeket a hiányosságokat könnyen és egyszerűen tudom pótolni. Egy szóval, a blog hamarosan letisztultabb tartalmat, és ami még fontosabb új bejegyzéseket kap. Addig is néhány kép Londonról amiket az elmúlt másfél évben készítem. Nem a közismert turistalátványosságok, azok már voltak korábban.

 A Wembley Stadion

Brent "folyó" (az angoloknak egy vízfolyás amit csak nekifutásból lehet átugrani már folyónak minősül)

 Szeretem ezt a képet. Richmondban készült, a város délnyugati részén.

 Egy kis forgalom az A40-esen. Egész gyorsan meg lehet szokni a bal oldali közlekedést.

Nekem tetszik az angol építészet.

 Ez azért közel sem mindennapos Londonban...

Nekem tetszik, hogy sok a park és egyéb, nagy zöld terület. A Richmond Parkban még szarvasok is laknak.